Mancsok és minaretek – Isztambul II. rész

„Ha megölsz egy macskát, építened kell egy mecsetet, hogy Isten megbocsásson!”

Ha Isztambulba készülsz, és a legszebb Isztambul látnivalók érdekelnek, de nem a szokványos turistahelyszínekre vágysz – mint a Hagia Sophia, Galata torony, Bazilika Cistern – dönthetsz úgy, hogy az ázsiai oldalon landolsz és ott is szállsz meg…

Az ázsiai oldal méltatlanul alulértékelt, de ha úgy döntesz, hogy belekóstolsz, nem fogod megbánni.

 

 

─────── 🐾 ───────

 

🕌 Çamlica Camii

 

A Camlıca-mecset (törökül:Çamlıca Camii) Isztambul Üsküdar kerületében, a Çamlıca-dombon áll és a legnagyobb mecset Törökországban. A 63 000 fő befogadására alkalmas mecset történelmi központot, művészeti kiállításokat, könyvtárat, tárgyalótermeket és 3500 fő befogadására alkalmas mélygarázst foglal magában. 

Nem egy történelmi mecsetről van szó, az építkezés 2019-ben fejeződött be, és még ebben az évben át is adták a nagyközönségnek.

A török kormány célja – az ázsiai oldal turisztikai vonzerejének növelése mellett – hogy ezzel a nagyszabású projekttel saját gazdasági erejét is demonstrálja.

Egy pénteki napon, kora este szállt le a gépem a Sabiha Gökçen repülőtéren és első utam ebbe a mecsetbe vezetett. Sötétedés után, imaidőn kívül érkeztem meg. Az egyébként is monumentális belső terei még grandiózusabbnak hatottak, gyakorlatilag üres volt a mecset.

A belépés ingyenes, hallod a saját gondolataidat, kedvedre gyönyörködhetsz a pazar belső terekben, nincs lökdösődés, tömeg. Tökéletes kiindulópont egy isztambuli kalandhoz, azon az éjszakán még a Hold is fényesebben világított:

 

 

Távozáskor a kijáratnál, egy angol nyelvű, bőrkötéses Korán kiskönyvvel ajándékoztak meg.

teşekkürler.

 

─────── 🐾 ───────

 

📚 Nevmakan Sahil

 

Két alkalommal próbáltam bejutni, másodjára sikeresen. Bár hosszú sor kígyózott a bejáratnál, de megérte a várakozás.

A Nevmekan Sahil Isztambul Üsküdar negyedének tengerpartján található.

Kicsit könyvtár, kicsit kávézó, kicsit közösségi tér. A csodálatos, kupolás épület időszakos kiállítások, kulturális diskurzusok és koncertek helyszínéül szolgál.

Az atmoszféra magával ragadó. A központi helyiségben, könyvekkel körülvéve fogyaszthatod el a kávédat, reggelidet.

Macskák járnak-kelnek, a napfény a kupolán át finoman beszűrődik az olvasótérbe, életem egyik legszebb emléke.

 

 

Az árak abszolút megfizethetőek, a kiszolgálás udvarias. Vasárnap látogattam meg a helyet, ott tartózkodásomkor a vendégek, látogatók többsége törökül beszélt, kevéssé volt turistás.

Készpénzes fizetésre nincs lehetőség.

 

─────── 🐾 ───────

 

📐 Mecset, amit egy nő tervezett? Igen!

 

Az épület Üsküdar történelmi Karacaahmet temetőjének egyik bejáratánál található. A Semiha Şakir Alapítvány építtette İbrahim Şakir és Semiha Şakir emlékére.

A 2009-ben elkészült mecset a világ első olyan mecsetjei közé tartozik, amelynek vezető belsőépítésze Zeynep Fadıllıoğlu volt.

A tervezés során törekedtek a súlytalanság megteremtésére, semmilyen követ nem használtak az építkezés során, a mecset három oldala üvegből készült, ami biztosítja a beáramló fényt, ezzel is hozzájárul a légies, könnyed, világos atmoszféra megteremtéséhez, a nyitottságot és az isteni kapcsolatot szimbolizálva.

Egy hatalmas aszimmetrikus, döntött csillár adja a mecset egyik középpontját, melyen üvegből készült vízcseppek szimbolizálják, hogy Allah fénye a hívőkre esőként hullik:

 

 

• A tervezők egy minimalista, békés és mélyen spirituális hangulatot kívántak megteremteni, mely lehetővé teszi, hogy a hívők ott tartózkodásuk során mélyen befelé forduljanak.

• Az imafülke (mihráb) egy nagy türkizkék kagylóra emlékeztet, a szószék (minbar) meglehetősen szokatlan, modern levelekkel díszített:

• A nőknek fenntartott imaterület kialakítása során elsődleges szempont volt, hogy a galérián egy tágas, esztétikus teret hozzanak létre, amely nem egy eldugott, másodlagos, hanem a mecset szerves részét képező, a főimateremre közvetlen rálátással bíró tér legyen.

• Mindenképpen ajánlom felkeresni ezt a mecsetet, mely a modern iszlám építészet egyik legkülönlegesebb példája.

• A belépés díjtalan, kevésbé zsúfolt, mint a népszerű turisztikai célpontok, többnyire helyiek látogatják.

 

📌 Érdemes tenni egy sétát a mecset látogatást követően a Karacaahmet temetőben.

• Az egyik legmeghatóbb hagyomány, hogy a törökök nem vágott virággal tisztelegnek elhunytaik emléke előtt, hanem minden síron van egy kőből készült itatótálka, amelyet távozás előtt megtöltenek vízzel.

• Az iszlám hit szerint a halott érdemei a halála után is gyarapodhatnak, ha az ő nevében jót tesznek az élőkkel. Az állatok – madarak, macskák – itatása ilyen kegyes cselekedetnek minősül, amelynek spirituális jutalma az elhunyt lelkét segíti.

• A madarakat gyakran az égiek követeinek vagy az elhunytak lelkének tekintik. Úgy tartják, hogy a vizet ivó madarak imádkoznak az elhunytért, vagy segítik a lelket a mennyországba vezető úton.

A sírok között hűsölő kölyökkutyákra bukkantam. Csodálatos a természet: csak mi emberek vagyunk, akik megannyi negatív érzelemmel kezeljük az elmúlást és annak színterét. Ezek a kis élőlények ott látták meg a napvilágot, ahová a emberek temetkeznek. Mintha az élet győzedelmeskedne a halál felett. Ezeknek a kiskutyáknak senki nem mondta el, hogy rossz helyre születtek, mert minden csak nézőpont kérdése:

 

 

─────── 🐾 ───────

 

☕ Oszmán nosztalgia a Boszporusz partján: Kuzguncuk varázsa

 

Ha létezik hely Isztambulban, ahol megállt az idő, az kétségkívül az ázsiai oldalon megbúvó Kuzguncuk. A Boszporusz partján fekvő egykori halászfalu ma a város egyik legbájosabb kulturális oázisa, amely messze földön híres a békebeli hangulatáról és az egymást érő, színes, 19. századi fa- és téglaházairól. Ide belépve a látogató azonnal maga mögött hagyja a metropolisz lüktető zaját, hogy átadja magát a lusta macskaköves utcák és a buja zöld növényzet harmóniájának.

 

 

• A negyed gerincét alkotó İcadiye Caddesi mentén sétálva szinte életre kel a történelem. A platánfák árnyékában sorakozó, gondosan restaurált oszmán kori lakóházak kirakatai mögött hangulatos kézműves kávézók, antikváriumok és helyi művészek műhelyei bújnak meg.

 

• Az igazi építészeti ritkaságokat és a legszebb fotótémákat azonban a mellékutcák rejtik. Ahogy a meredekebb részeken sétálunk, a patinás házfalak között újra és újra fel-felcsillan a közeli tenger kékje. A tengerparti hangulat állandó kísérőnk: ottjártamkor a mólónál egy hatalmas, méltóságteljes sirály is modellt állt a kamerámnak, tökéletessé téve a vízparti pillanatot.

 

• A híres Simitçi Tahir Sokak lépcsőzetes soraival és a fák közül kikandikáló, csipkézett faszerkezetű ablakaival igazi vizuális költemény – nem véletlen, hogy a helyszín szinte mágnesként vonzza a fotográfusokat és a filmkészítőket. Kamerával a kézben itt minden sarok egy újabb történetet mesél el a régi Isztambul multikulturális, békés mindennapjairól.

🗼 Leány-torony Kiz Kulesi innen és onnan

 

• A Kız Kulesi (vagyis a Leány-torony) Isztambul egyik legikonikusabb jelképe, egy apró szigeten áll Üsküdar partjainál. 

• A legismertebb legendák egyike, miszerint egy jóslat szerint a szultán lánya kígyómarás által fog meghalni.  A jövendölést követően apja a toronyba zárta a lányt, hogy védelmezze, azonban egy a 18. születésnapjára ajándékba kapott gyümölcskosárba rejtőzött kígyó mégis beteljesítette a sorsot.

• A torony egy jelentős felújítást követően 2023 májusától múzeumként látogatható.

• Hajóval megközelíthető, Üsküdar vagy Karaköy kikötőjéből.
• Nagyjából 1 óra elegendő a torony felfedezéséhez, mielőtt a következő hajó visszaindul a kikötőbe. Még egy kávé, tea vagy fagyi is belefér, amelyet a teraszon kihelyezett padokon elfogyaszthatunk, miközben karnyújtásnyira tőlünk a szigeten garázdálkodó, sirályok hol egymással, hol a kövekre vetődött rákokkal hadakoznak.

 

📌 Árak: török állampolgároknak nagyjából 600,- Ft, külföldieknek ennek a húszszorosa, azaz 12.000,- Ft-nak megfelelő összegbe kerül a jegy, amely magában foglalja a hajóutat oda-vissza, és a toronyba való belépést, múzeumlátogatást is.

Az Üsküdari sétányról lenyűgöző kilátás nyúlik a Boszporuszra és az európai partokra. Remek program innen megnézni a naplementét. A Leánytorony minden a szögből mesés:

 

 

 

─────── 🐾 ───────

 

🏰 Dolmabahce

 

Isztambul Beşiktaş negyedében (európai oldalon), közvetlenül a Boszporusz partján hosszan húzódó monumentális díszkapuk mögött található Törökország legnagyobb palotája, a Dolmabahce.

• A palotát I. Abdul-Medzsid szultán építtette 1843 és 1856 között, egy olyan időszakban, amikor Isztambul a birodalom gazdasági nehézségei ellenére is számos fényűző palotával gazdagodott. Minden korábbinál erősebbek a nyugat-európai behatások, az épület ötvözi a barokk, a rokokó és a neoklasszikus stílusjegyeket.
• A híres Topkapi palotával ellentétben nem izniki csempét és fafaragásokat alkalmaztak, hanem temérdek arannyal és kristállyal díszítették a palotát.
• Itt található a világ legnagyobb kristálycsillárja: a 750 égőt tartalmazó, és 4,5 tonnás mestermű Viktória királynő ajándéka volt.
• A palotában 285 szoba, 46 terem, 6 hamam (török fürdő), és 68 illemhely van.

💡 A palota egyik terme berendezésével és atmoszférájával élesen elüt környezetétől: ez Törökország alapítójának, Mustafa Kemal Atatürknek a szobája. A tengerre néző, 71-es számú szobában szállt meg és dolgozott isztambuli látogatásai során.

A köztársaság és a török nép atyját 1938. november 10-én reggel 9 óra 5 perckor itt érte a halál, a palota órái a mai napig ezt az időpontot mutatják.

Törökországban minden évben november 10-én, 09:05-kor szirénák szólnak, és az ország egyperces néma csenddel adózik Atatürk emléke előtt, ilyenekor a forgalom is megáll.

📍 Árak és fotózás:

• A jegyárakban itt is jelentős különbség van: míg a török állampolgárok nagyjából 600,- Ft körüli összegért, addig a külföldiek kb. 11.000,- Ft-ért válthatnak jegyet a palotába.
• A fotózás szigorúan tilos a palota összes belső termében és csarnokában, és a szabályt a biztonsági személyzet aktívan betartatja.
• Azonban bárki szabadon készíthet fényképeket a kertekben, a vízparti kapuk közelében és a díszes óratorony alatt.
• Sajnos abban az esetben is kötelező a jegyváltás, ha csak a kertben szeretnél sétálni. Bevallom, hogy a Boszporuszra nyíló, monumentális díszkapuk látványa vonzott a palotához, ami élőben is csodálatos élményt nyújtott:

 

 

Íme a kedvenc szobrom a palota parkjában. A krokodil láthatóan nem jött zavarba, sőt:

 

 

A palotakertben van egy kis tavacska, kacsákkal, a füvön sétálgat egy meglehetősen agresszív hattyú is.

Egy gyönyörű, üvegházszerű épületben, beltéri szökőkúttal üzemel egy Limonluk Cafe nevű reggelizőhely és teázó/kávézó, ahol a sétatúrát követően egy finom reggelit is elfogyasztottam.

 

 

─────── 🐾 ───────

 

🐈 A macskák

 

• Mohamed próféta kedvelte a macskákat. Az iszlám hagyományban a macskák rituálisan tiszta állatnak számítanak, így otthonokba és mecsetekbe is korlátozások nélkül beléphetnek.
• Óriási tisztelet és szeretet övezi a helyi macskapopulációt, a becslések szerint számuk Isztambulban 130.000 és 200.000 közé tehető.
• Éttermekben, kávézókban, mecsetekben, pénzváltónál, hentesnél, könyvtárban, múzeumban, kikötőkben, az autók motorháztetőin, mindenhol ott vannak.
• A helyiek étellel és itallal gondoskodnak róluk, sokszor kis házakat is készítenek nekik, mint például ezek:

 

 

A legismertebb a közösségi média által híressé vált Tombili (Dundi) a könyöklő macska, akinek szobrot is emeltek a város ázsiai oldalán.

A 10 éves Tombili nevű macska Isztambulban élt, mindennap az utcákat járta, felkereste kedvenc helyét, ahol a járdaszegélynek dőlve, furcsa pózban ücsörögve szemlélte a történéséket és az embereket. Tombili képes volt órákon át így üldögélni és bámészkodni.

A lusta macska kissé karcsúbbra sikeredett bronzmása ma is látogatható és persze simogatható Kadıköyben. (Cím: Zühtüpaşa, Güleç Çk No:1, 34724 Kadıköy/İstanbul, Törökország)

 

 

Ajánlom a Kedi – Isztambul macskái (2016) című dokumentumfilmet, amely különleges megvilágításba helyezi az ember és macska együttélését, 7 macska mindennapjait nyomon követve. Egy kis kedvcsináló előzetest ide kattintva érsz el. 

─────── 🐾 ───────

Gli, a Hagia Szophia királynője

Isztambul leghíresebb macskája kétségkívül Gli volt, a gyönyörű, enyhén kancsal, zöld szemű cica, aki 16 éven át élt a világhírű Hagia Szophia falai között. Gli igazi internetes híresség lett saját Instagram-oldallal, és olyan illusztris vendégeket bűvölt el személyesen, mint Barack Obama korábbi amerikai elnök. Bár Gli 2020-ban elpusztult, utódai azóta is birtokba veszik az ősi épület látogatói szintjeit.

 

 

─────── 🐾 ───────

 

A 2024-es „mészárlási törvény”

 

🚂 Gyilkosság az Orient Expresszen

Sokszor a legjobb dolgokat nem keressük, hanem azok találnak meg bennünket. Éppen így történt az isztambuli Orient Expressz végállomásán, a Fatih negyedben, a történelmi Sirkeci pályaudvaron (Sirkeci Garı), az 1-es vágány mellett található étteremmel is, amelybe mondhatni véletlenül botlottam bele.

 

 

 

 

Az étterem 1890-ben nyitott és az egykori Orient Expressz luxusvonat utasainak várótermében kapott helyet. A 19. század végi nosztalgikus hangulatát máig megőrizte, a falait Agatha Christie krimi írónőről és más híres utasokról készült portréfotók és egyéb vasúti emléktárgyak díszítik:

 

 

Számomra különösen kedves emlék ez a pályaudvar és a benne otthonra lelt étterem, mivel nagy álmom, hogy a legendás Orient Expressz utódjaként számontartott Venice Simplon Orient Express (VSOE) -szel utazhassak egyszer.

Az atmoszféra olyan, mintha Agatha Christie-regénybe csöppennénk. A mélykék kocsik arany-emblémákkal, jellegzetes art déco stílussal lenyűgöző látványt nyújtanak.

A VSOE-t a luxushotelszolgáltatásáról ismert Belmond üzemelteti, az LVMH csoport tagjaként – a vagontípusban az eredeti 1883-as, Párizs–Konstantinápoly–járat szellemisége él tovább.

Bár az eredeti vonal 1977-ben megszűnt, a luxusszolgáltatás 1982 óta újjáéledt, és azóta is a vasúti utazás aranykorát idézi vissza. Minden kocsi gondosan restaurálva lett, szigorúan hagyományos kézműves technikákkal, korhű anyagokkal – így épült újjá a vonat eredeti fényében.

Budapesten volt alkalmam látni egy rövid időre a szerelvényeket, gyermeki csodálattal és némi irigykedéssel szemléltem a felszálló utasokat. Az árakat tekintve vélhetően csak álom marad.

 

 

─────── 🐾 ───────

 

☕ Karabatak Karaköy

 

Karaköy negyedében található egy népszerű kávézó, a Karabatak Karaköy, amely egy régi fémipari műhelyből lett kialakítva, imádnivaló:

 

 

─────── 🐾 ───────

 

🎨  Multikulturális bohémia

 

Ha öt, számomra legkedvesebb helyszínt kellene megneveznem Isztambulban, akkor egészen bizonyos, hogy Fener & Balat közte volna.

A Fener és Balat az Aranyszarv-öböl partján található, Isztambul két legkarakteresebb történelmi negyede. Mindkét városrész szerepel az UNESCO Világörökség listáján, macskaköves, kanyargós utcák, színpompás házak jellemzik.

 

Fener, azaz a görög negyed

 

A görög ortodox közösség központja volt. Itt található a Konstantinápolyi Ortodox Pátriárkátus és az impozáns vörös téglaépületéről ismert Fener Görög Fiúiskola.

A 18. századtól az Oszmán Birodalom végéig hanyatlásnak indult, és az 1950-es évek közepén majdnem romhalmazzá vált a görögöket elűző pogrom következtében, amely arra kényszerítette őket, hogy elhagyják Isztambult. A Fekete-tenger vidékéről érkező törökök vidéki elvándorlása során telepedtek le ott, és örökre átalakították a környéket kulturálisan, de vizuálisan is, mivel a gyönyörű házak karbantartására nem volt lehetőség, némelyikük szétesőben van, és ez az egykor polgári negyed még mindig nagyon népszerű.

 

Balat, azaz a zsidó negyed

 

Közvetlenül a Fener negyed mellett található, Isztambul egykori zsidónegyede, amely 1492-től fejlődött ki, amikor a spanyol inkvizíció alatt üldözött zsidókat a szultán szívesen fogadta, sőt, flottáját is Spanyolországba küldte a megmentésükre.

Egykor a spanyolországi inkvizíció elől menekülő szefárd zsidók otthona volt. Ma Isztambul egyik legfotogénebb része, tele régiségboltokkal, művészeti galériákkal és hangulatos kávézókkal.

A színes oszmán házak, amelyek közül néhány tökéletesen felújított, a vallási épületek, a kis kézművesek, a kereskedők, az utcán játszó gyerekek és az ablakokból lógó fehérneműk egyedi bájt kölcsönöznek ennek a környéknek, amely lehetővé teszi, hogy Isztambul egy új oldalát fedezze fel.

A török szappanoperák közkedvelt helyszínei.

A képen látható ház az 1800-as években, az Oszmán Birodalom idején egy zsidócsalád birtokaként épült. A zsidó, örmény és török családok által lakott épület ingyenesen bejárható, megtekinthető:

 

 

─────── 🐾 ───────

 

A nyugalom megzavarására alkalmas képkockák következnek, melyek semmilyen más fejezetbe be nem sorolhatóak:

 

 

 

 

─────── 🐾 ───────

 

🧪 Parfümkészítő workshop

 

• A programot az Airnbn oldalán foglaltam: parfümkészítő workshop Beyogluban, Boszporuszra nyíló kilátással. Egy a Karaköy kikötőben fekvő étterem galériáján került megrendezésre a kurzus. Tényleg remek kilátás nyílt a tengerre. Többnyire nők voltak a résztvevők, de érkezett két férfi is, összesen nyolcan voltunk és a parfümőrlány.
• A program nagyjából 8.500,- Ft-ba került, ami magában foglalta a 2 óra folyamán tetszőleges számú tesztelést és a saját magad által megkomponált és kikevert parfümöt, emblémás üvegcsében, amit természetesen magaddal vihetsz a progrma végeztével. Rengeteg, csaknem 80-100 féle olaj volt spirál formákban kitéve az előttünk elterülő asztalon.
• Minden üvegen rajta volt az olaj elnevezése, amely esetenként fantázianevet jelentett, mint például „új autó illat”, a férfiak nagy örömére. A tesztcsíkokra akármennyi olajból cseppenthettünk, amennyiben kedves volt az illat, ráírtuk a tesztcsíkra a nevet és mindenki gyűjtögette a saját favoritjait.

• A parfümőr hölgy elmondta, hogy 8-10 olajnál többet nem érdemes keverni, de nem ritka, hogy 4-5 illatból is kikeverhető a tökéletes mix.
• Az asztalra kihelyezett kávébab nagy segítséget jelentett, amikor a temérdek illattól már nem sikerült a minták közt különbséget tenni.

Az én parfümöm az alábbi 8 illatból állt össze:

• pink mango
• pomegranate flower
• blackberry
• coconut
• tonka bean
• white musk
• strawberry
• baby powder

Egy illattal többet választottam eredetileg, de a parfümőr lány segített a döntésben, és megtalálta a nem odaillő összetevőt. Ezután készített mindenkinek egy receptúrát és a kezdődhetett a pipettával kimérés, keverés.

Végül felöntöttük alkohollal és megtörtént az üvegcse lezárása.

Remek program volt, autentikus, hangulatos környezetben, melegen ajánlom.

 

 

 

 

 

─────── 🐾 ───────

📿 Grand Bazaar

 

Ha Iszambul, akkor a Grand Bazaar .

A legnagyobb luxusmárkák (ruhák, táskák, parfümök) hamisítványaival van tömve a bazárcsarnok, és igény az bőven van rá.

Bár ez engem kevéssé motivált, a kézműves porcelántermékek, a régi könyvek vagy a díszdobozos baklavák annál inkább.

💡 Amit megtanultam, hogy vasárnaponként csak a fűszerbazár van nyitva, tehát, ha ruhaneműt, szuvenírt vásárolnál és mindenképp a rettentően túlárazott, nyüzsgő Grand Bazaarban tervezed beszerezni, akkor ne vasárnap indulj útnak.

 

🏺 A kerámia karmája

 

Félix kutyám 2024 szeptemberében ment el, 17 éves korában. A hamvait szerettem volna méltó módon megőrizni, azonban a kegyeleti szolgálat által biztosított urnák inkább voltak szomorúak és ijesztőek. Nem szívesen nézegettem.

A terv az volt, hogy bármi áron, de találni fogok egy gyönyörű, vidám porcelán urnát.

Több helyre is bementem, leültettek, hozták a szokásos almateát, közben elmondtam az igényeimet: színvilág, forma, mikor elmondtam, milyen célra keresek, picit megilletődtek, de jónéhány darabot megmutattak. Volt, hogy egy helyen kiderült, hogy 3-4 másik itteni üzletnek is ugyanaz a tulajdonosa. Ha volt is szimpatikus darab, nem éreztem azt, hogy igen, ez az! És hát az árak sem segítettek rajta, átlagban 35-40.000,- Ft-ot kértek a kerámiákért.

Már majdnem feladtam a keresést, amikor egy egészen pici üzletbe tértem be, észrevettem kissé megbújva egy szép, kerekded, hasas porcelánt, szokatlan forma és szokatlan virágmotívumok jellemezték.

Egy apró sérülés miatt némi kedvezményt is adott az eladó, 16.000,- Ft-ért hoztam el.

Mint kiderült, hogy a porcelánfestők többnyire férfiak és Törökországban a rózsa és tulipánminta az uralkodó irányzat. Ezen az edényen hatalmas narancsszínű napraforgók voltak, a készítője egy nő, ezért a szokatlan és formabontó díszítés.

Azon a napon, amikor Félix hamvait megkaptam váratlanul és idő előtt előbújtak a balkonládába ültetett napraforgóim, ezért is éreztem különleges hívást, amikor megláttam a polcon ezt a szépséget:

 

 

 

Már nem jöttem hiába. ❤️

 

─────── 🌻 ───────

 

Ha tetszett ez a bejegyzés, nézd meg a korábbi isztambuli látogatásom során készült A Kelet tükre, a Nyugat kapuja beszámolómat is.