A Kelet kapuja, a Nyugat tükre – Isztambul I. rész
„Ha a világ egyetlen ország volna, Isztambul lenne a fővárosa.” – Bonaparte Napóleon
2024 októberét megelőzően csupán átszállás céljából vetettem meg a lábam Isztambulban, nem is terveztem mélyebben elmerülni a török nagyvárosban. Azonban abban az évben, egy kappadókiai utazásból hazafelé jövet, a légitársaság törölte a Budapest felé tartó járatomat, így (szerencsémre) egy napot Isztambulban ragadtam. Íme az én személyes Isztambul útikalauz beszámolóm.
Kivettem egy, az ázsiai oldalon fekvő, Sabiha Gökcen repülőtérhez legközelebb eső hotelszobát. Az egy hét barlangszálláson, félhomályban eltöltött idő után jó volt tiszta levegőt szívni. Akkor vettem csak észre, hogy a laptopom kijelzőjén vastagon megült a barlang mennyezetéről finomat lehulló szemcsés üledék.
Szóval egyáltalán nem bántam, hogy el kell töltsek egy éjszakát egy kényelmes hotelszobában, még akkor sem, ha az a szokványos turista látványosságoktól viszonylag távol helyezkedik el.
────── 🕌 ──────
📜 Mustafa Kemal Atatürk: Aki megalkotta a modern Törökországot
Ha Törökországban jársz, az ő tekintete mindenhol ott van: szobrokon, bankjegyeken és a falakon. Ő nem csak egy államfő volt, hanem egy vizionárius, aki a romokban heverő Oszmán Birodalomból egy nyugati típusú, modern államot kovácsolt:
- A „Törökök Atyja”: Az Atatürk nevet a parlament adományozta neki, és annyira tisztelik, hogy ezt a nevet rajta kívül senki más nem viselheti.
- Radikális újító: Egyik napról a másikra vezette be a latin ábécét az arab helyett, betiltotta a fezt (a hagyományos török kalapot), és választójogot adott a nőknek – sok európai országot megelőzve ezzel.
- A haladás megszállottja: Hitt abban, hogy a jövő a tudományban és a technológiában rejlik. Ezért is támogatta fogadott lányát, Sabiha Gökçent abban, hogy pilóta lehessen.
- Egy különleges emlékmű: Ő volt az, aki a Hagia Sophiát mecsetből múzeummá alakította (ami egészen 2020-ig az is maradt), jelezve a vallás és az állam szétválasztását.
Atatürk nélkül Isztambul ma nem az a vibráló, európai és ázsiai értékeket egyszerre hordozó metropolisz lenne, amit annyira imádunk. Személy szerint jó érzéssel tölt el, amikor megpillantom a portréját.
────── 🕌 ──────
👩✈️ Ki volt Sabiha Gökçen és mi köze a repülőtérhez?
Ha Isztambul ázsiai oldalán landolsz, a világ egyik legkülönlegesebb nőalakjáról elnevezett repülőtéren érinted a török földet. Sabiha Gökçen nem csupán egy név a terminál falán:
A világ első női vadászpilótája: 1937-ben, alig 23 évesen vált úttörővé a hadtörténetben.
- Atatürk fogadott lánya: A modern Törökország alapítója, Mustafa Kemal Atatürk fedezte fel a tehetségét és egyengette az útját.
- A név kötelez: Vezetékneve, a Gökçen jelentése „az égbolté” vagy „égbolthoz tartozó” – ezt Atatürk adta neki, még mielőtt egyáltalán repülő közelébe került volna.
- Ikon és példakép: Több mint 8000 órát töltött a levegőben, és az amerikai légierő (USAF) az egyetlen női pilótaként választotta be „A történelem 20 legnagyobb pilótája” közé.
Sabiha ma is a török nők egyenjogúságának és modernizációjának egyik legfontosabb jelképe.
💡Tudtad? Isztambul az egyetlen olyan város a világon, amely egyszerre terül el két kontinensen, a Boszporusz szeli ketté, hídjai kötik össze Európát és Ázsiával. Négy nagy birodalom (római, bizánci, latin, oszmán) fővárosa is volt, számos UNESCO világörökségi helyszínnel. Kulturális öröksége keveredik a nyüzsgő és folyton vibráló metropolisz sokszínűségével. Isztambul egyszerre misztikus, bohém, modern és régimódi.
────── 🕌 ──────
🚇 Közlekedés Isztambulban: A Marmaray vasút
A Marmaray Isztambul modern, tenger alatti vasúti rendszere, amely a Boszporusz alatt összeköti az európai és ázsiai oldalt.
Isztambulban rettenetes forgalmi dugók alakulnak ki, a Marmaray vonat a maga 76,6 km-es hosszával, 43 megállójával gyors, átszállás nélküli közlekedést biztosít. Kulcsfontosságú eleme a nagyváros tömegközlekedésének, amely napi szinten segíti az ingázást a Boszporusz két partja között.
Amikor azt olvastam, hogy Isztambulban 15 millió ember él, őszintén szólva kicsit megijedtem. Meglehetősen naívan és felkészületlenül szándékoztam belevetni magam az isztambuli tömegközlekedés sűrűjébe.
────── 🕌 ──────
💳 IstanbulKart
Kedves helyi segítőm véleménye alapján felesleges lett volna egy fél napért kiváltani az úgynevezett „IstanbulKart”-ot, így odaadta a sajátját, hogy használjam azt a nap során. A kártya nem névre szól, nincs fényképpel ellátva, valamennyi isztambuli tömegközlekedési eszközön elfogadják (a kompokon is).
Forgalmasabb csomópontoknál találhatók automaták, ahol a kártya kiváltását követően – készpénzzel vagy bankkártyával – tölthetünk rá pénzt. A plasztikkártya ára 130-165 TL (900-1200 HUF).
(Nekem sajnos a készpénzes fizetést egyik automata sem fogadta el, de a bankkártyával gond nélkül működött.
Az kártyát a belépőkapuknál, illetve buszok esetében az első ajtónál elhelyezett leolvasó felülethez érintve tudjuk lecsippantani. Ezzel egyidőben a menetdíjat leveszi a kártyánkról a rendszer.
💡 Ha a kártyánkon lévő összeget szeretnénk ellenőrizni, ugyancsak automatáknál tudjuk ezt megtenni, valamint a járművön történő érvényesítésnél szintén kiírja a még rendelkezésünkre álló összeget.
Ez egy szuper kényelmes és megbízható módja a városi közlekedésnek.
────── 🕌 ──────
🕌 A Kék mecset (Sultanahmet Camii) látogatása
A Kék mecset építése 1609-ben kezdődött el és 1616-ban fejeződött be, I. Ahmed szultán megrendelésére, aki célul tűzte ki, hogy egy olyan mecsetet építtet, amely felveszi a versenyt a Hagia Sophiával.
Sokan úgy vélték, hogy hasznosabb lett volna katonai célokra felhasználni a rengeteg befektetett pénzt, energiát, erőforrásokat, a 7 éven át tartó építkezés helyett.
De erről a szultánt nem sikerült meggyőzni, így ma ennek az építészeti remekműnek milliók járna csodájára a világ minden pontjáról.
A kék szín az iszlámban az eget és a mennyországot szimbolizálja.
A mecset belsejét márvánnyal, gránittal és több mint 20.000 darab kézzel készült izniki csempével díszítették. A csempéket több mint ötvenféle tulipánmotívum ékesíti.
(Iznik Törökország nyugati felén, Bursa tartományban fekszik. Neve az ókori niceai zsinat és kerámiája miatt ismert világszerte).
A kor legnagyobb mestere által készített kalligráfiák – melyek a belső teret díszítik – a Korán strófáit tartalmazzák.
A mecset hat minaretje igen komoly felháborodást váltott ki, mivel akkoriban csak a mekkai nagymecset rendelkezett hat minarettel.
A problémát végül úgy oldották meg, hogy Ahmed szultán pénzéből eggyel több minaretet építettek a mekkai Masjid al-Haram nagymecsethez.
A Kék mecset korábban egy nagyobb komplexum (Külliye) része volt, amely magában foglalt egy medreszét (vallási iskola), kórházat, zarándokszállást és piacot is.
💡 Tipp a látogatáshoz:
- A Kék mecset az imák idejére, naponta öt alkalommal bezár, mely körülbelül 5×90 percet tart. Az imaidők naponta változnak. A konkrét időpontok megtalálhatóak az interneten, valamint a mecsetek bejáratánál is ki van írva.
- A cipőt belépés előtt le kell venni, ezért nyári időszakban legyen nálad egy zokni (amiről én októberi látogatásom idején sajnos elfeledkeztem, ezúton is szégyellem magam).
────── 🕌 ──────
🐈 Isztambul négylábú lakói
Mohamed próféta kedvelte a macskákat. Az iszlám hagyományban a macskák rituálisan tiszta állatnak számítanak, így otthonokba és mecsetekbe is korlátozások nélkül beléphetnek.
Óriási tisztelet és szeretet övezi a helyi macskapopulációt, a becslések szerint számuk Isztambulban 130.000 és 200.000 közé tehető.
A helyiek étellel és itallal gondoskodnak róluk, sokszor kis házakat is készítenek nekik.
Éttermekben, kávézókban, mecsetekben, pénzváltónál, hentesnél, könyvtárban, múzeumban, kikötőkben, az autók motorháztetőin, mindenhol ott vannak.
A legismertebb a közösségi média által híressé vált Tombili (Dundi), a könyöklő macska, akinek szobrot is emeltek a város ázsiai oldalán.
A 10 éves Tombili nevű macska Isztambulban élt, mindennap az utcákat járta, felkereste kedvenc helyét, ahol a járdaszegélynek dőlve, furcsa pózban ücsörögve szemlélte a történéséket és az embereket.
Tombili képes volt órákon át így üldögélni és bámészkodni.
Tombili, kissé karcsúbbra sikeredett bronzmása ma is látogatható és persze simogatható Kadıköyben.
(Cím: Zühtüpaşa, Güleç Çk No:1, 34724 Kadıköy/İstanbul, Törökország)
Ajánlom a Kedi – Isztambul macskái (2016) című dokumentumfilmet, amely különleges megvilágításba helyezi az ember és macska együttélését.
────── 🕌 ──────
🚃 T2 nosztalgia villamos – Taksim tér
Isztambul európai oldalán, a történelmi Istiklal sugárúton (İstiklal Caddesi), a Taksim tér és a Tünel között (T2 vonal) közlekedik az ikonikus, antik stílusú, piros nosztalgia villamos. A jármű a gyalogos zónában halad, a régi idők hangulatát idézi.
────── 🕌 ──────
⚠️ Szép álmokat! Dikkat!!!
Amikor éjszaka felriadsz arra, hogy egy törökül beszélő női hang a hangosbemondóban, hallhatóan sürgető hangon ismételget valamit, az nem egy megnyugtató érzés, főleg, ha egyedül vagy.
Felpattantam, beleléptem az első utamba kerülő lábbelimbe és kisétáltam a folyosóra, a kijárat irányába. Amint lepillantottam, vettem észre, hogy a kék plüss cookie monster-es pizsamához sikerült felvenni egy nagyon arany, bőr szandált.
Nade! Néhány perc várakozás után felvilágosított a recepciós hölgy, hogy ez egy téves tűzriadó: szerencsére tűz nincs, csak riadó van, így visszasétáltam a szobámba.
Nem mondhatnám, hogy pihentető volt az éjjelem.
Akkor éjszaka tanultam egy török szót: Dikkat! (Figyelem!), amit sosem fogok elfelejteni.
────── 🕌 ──────
Isztambulban egyetlen nap is elég ahhoz, hogy rájöjj: Bonaparte Napóleonnak igaza volt. Ez a város valóban a világ közepe és a kaland pedig még csak most kezdődik – a második részben jön az igazi Isztambul!
A következő részben folytatjuk a város felfedezését, ahol újabb történelmi titkok és modern csodák várnak ránk.
Tartsatok velem, mert Isztambul minden utcája tartogat valami meglepetést.
Érdekelnek a városi cicák? Ha tetszett a macskákról szóló rész, ne hagyd ki a [Mancsok és minaretek] című írásomat sem, ahol még mélyebben elmerülünk Isztambul négylábú lakóinak világában!
